PEDAGÓGIAI PROGRAM
Tartalomjegyzék1.2. Kollégiumunk: helyzetünk, főbb jellemzők
1.2.1. Tárgyi, dologi eszközök
Ellátottság, berendezések, felszerelések
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke
2. A kollégium feladatai, alapelvei
3. A nevelőmunka konkrét területei a kollégiumban
3.1. A tanulmányi munka segítése
3.1.1. A tanulási kultúra fejlesztése
3.1.2. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése
A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása
3.1.3. Differenciált foglalkozások
3.2. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység
3.2.1. Pedagógusaink ifjúságvédelmi feladatai
3.2.2. A szociális hátrányok ellensúlyozása
3.2.3. Betegségek, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése
3.2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
3.3. Egészség, életvitel, személyiségfejlesztés
3.3.1. Egészséges és kulturált életmódra nevelés
3.3.2. A személyiség fejlesztése
3.3.3. Művészeti és információs kultúra fejlesztése, korszerű világkép kialakítása
4.2. Kiemelten fontos értékünk: a közösség
A kollégiumi nevelőtanárok közössége
A közösséghez tartozás alapélményének megteremtése
5.1. Diákjainkra vonatkozó követelmények:
5.2. A kollégiumi nevelőkkel szemben támasztott követelmények
5.2.1. Minden nevelőre vonatkozó követelmények
5.2.2. A munkacsoportokkal és a munkaközösség vezetőjével szemben támasztott követelmények
5.2.3. A csoportnevelőkkel szemben támasztott követelmények
A csoportnevelők speciális feladatai
Csoportgyűlés szervezésének rendje
6. A kollégiumi tevékenység szerkezete
6.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások
6.1.1.Tanulást segítő foglalkozások
Egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások
6.1.2. A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások
6.1.3. A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások
6.2. Egyéb, a kollégium által biztosított foglalkozások
7.1. A diákönkormányzat szerepe
8. A kollégium ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási rendszere
8.1. Minőségirányítás a kollégiumban
8.1.1. A minőség értelmezése kollégiumunkban:
8.1.2. A minőségirányítási rendszer feladatai
8.1.3. A minőségirányítási tevékenység
8.2.2. Az értékelés formái, alkalmai
8.2.3. A kollégiumi munka értékelésének területei
8.2.4. A pedagógusok munkájának értékelése
Az értékelés módszerei, eszközei
8.2.5. A tanulók munkájának értékelése
| Vissza a tartalomjegyzékhez |
A Magyar Köztársaságnak a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvénye meghatározza azokat a jogi kereteket, amely lehetővé és szükségessé teszik minden iskola számára a pedagógiai program elkészítését.
A pedagógiai program készítésénél figyelembe vettük az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit.
Pedagógiai programunk jogi környezetét az alábbi törvények és rendelkezések különösen szabályozzák: a Közoktatási Törvény 49. és 53. paragrafusa és a 9/2004. (III.8.) OM rendelettel megváltoztatott 46/2001. (XII. 22.) számú OM rendelet (a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja).
1.2. Kollégiumunk: helyzetünk, főbb jellemzők
Kollégiumunk a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium része, az iskolával egybeszervezett, önkormányzati fenntartású fiú és leány középiskolai kollégium, amely 14 éves kortól 22 éves korig fogad diákokat. Tanulóink 75%-a más iskolából érkezik, pedagógiai programunk elkészítésekor éppen ezért figyelembe kellett vennünk a partneriskolák pedagógiai programját is.
A felvett tanulók több megyéből, az ország minden részéről jelentkeztek. Eltérő kulturális és szociális háttérrel rendelkeznek. Ezért nevelési koncepciónk kialakításakor ezeket a körülményeket is tekintetbe kellett vennünk. Jelentős számban vannak határon túli (erdélyi, felvidéki, kárpátaljai) tanulóink is.
1.2.1. Tárgyi, dologi eszközök
A kollégium régi építésű, 2002-ben felújított épület. A kollégium teljes belső tere megújult, a hálószobákon kívül a fürdőhelyiségek, étkezőkonyhák, klubhelyiségek is korszerűsödtek. Az épület földszintjén konyha működik, diákjaink a hozzá tartozó, szintén megújult étteremben étkeznek. A kollégiumi szintű előadások és rendezvények tartására alkalmas vetítőterem felújítása a közeljövő feladata.
A helyiségek állapota megfelelő, további korszerűsítések, így tetőfelújítás, az épület akadálymentesítése, a fűtés korszerűsítése a közeljövőben várható. Ennek során szeretnénk megvalósítani az ügyeleti szobák áthelyezését a beléptető rendszer optimalizálása érdekében.
Az iskola több helyiségét, létesítményét - tornaterem, edzőterem, futball, kézilabda és kosárlabdapálya, atlétikai pálya, iskolai könyvtár - a kollégium diákjai is használhatják.
Ellátottság, berendezések, felszerelések
Az "A" szárnyban az első emeleten 10 lány háló, a második emeleten szintén 10 lány háló található. (Összesen 80 lány részére.) A "B" és "C" szárnyban 33 hálószoba található 120 fiú elhelyezésére.
Jelenleg egy ötgépes, internetezési lehetőséget biztosító számítástechnikai szaktanteremmel és egy diák-számítógépteremmel, egy szabadidőszobával, két társalgóval, egy könyvtárhelyiséggel, négy tanulószobával (melyből egyet az anyaiskola 8-14 óra között nyelvoktatási célra igénybe vesz), egy diákmosodával, négy étkezőkonyhával, valamint két betegszobával rendelkezünk.
A közös helyiségek egy részét korszerű eszközökkel és bútorokkal szereltük fel, a hálószobákat is sikerült felújított és új bútorokkal otthonosan berendezni.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke
A kollégiumi kötelező minimum feltételekkel rendelkezünk. A tanulói létszám növekedésével párhuzamosan bővítenünk kell az eszközállományt, pótolni kell a felmerülő hiányokat és végrehajtani a szükségessé váló cseréket.
A minimum feltételeken kívül szükségünk van további számítógépekre, melyeket egyrészt támogató partnereinktől, másrészt pályázat útján szeretnénk beszerezni.
Bővítenünk kell a szakkörök és egyéb foglalkozások eszköz-ellátottságát.
A hálószobákba és a gardróbszobába szükség van további cipőtároló és egyéb szekrényekre. A létszámbővülés miatt további éjjeli lámpákra van szükség.
Igényesebb televíziós csatornák vételére alkalmas antennarendszer kiépítésére van szükség. A könyvállományt - szaktanári vélemények és a tanulói igények alapján - korszerűsítenünk, majd folyamatosan gyarapítanunk kell. A könyvtárat digitális archívummal (CD-ROM gyűjtemény) és - a helyes és modern könyvtárhasználat megismertetését lehetővé tevő - számítógépes katalógussal kell felszerelnünk. Bővíteni kívánjuk a szakképzésekhez szükséges szakirodalom választékát is. Ideális lenne a stúdió korszerűsítése, és több multimédiás, audiovizuális eszköz (projektor, LCD panel) biztosítása.
A könyvtárba szükséges bevezetni az internetet, ehhez kapcsolódik az intézménybe érkező internetes sávszélesség bővítése.
Szükség van a diákönkormányzati helyiség megfelelő technikai eszközökkel (külön számítógép, nyomtató) felszerelésére annak érdekében, hogy ott a kollégiumi diákújság és a kollégiumi honlap szerkesztése is lehetséges legyen.
A kollégiumi tanárok képzettsége a törvényben előírtaknak megfelelő, valamennyien felsőfokú képesítéssel rendelkeznek.
A kollégiumi nevelők élnek a posztgraduális képzés, szervezett továbbképzésekbe való bekapcsolódás, szakvizsgával záruló továbbképzésekbe való beiskolázás, továbbképzés, önképzés lehetőségeivel.
A kollégium a törvényi előírásoknak megfelelően továbbtanulási, továbbképzési tervet készít.
A kollégiumi nevelőtanárokon kívül két fő pedagógiai asszisztens ügyeleti feladatokat lát el.
A nem pedagógiai jellegű feladatokat az anyaiskola technikai személyzete látja el.
Kollégiumunk a két világháború közt sporttisztek képzésének színhelye volt. Az ötvenes években az ifjúmunkás város vezetői is nagy hangsúlyt fektettek a testedzésre. Ebből és az épületek kedvező elrendezéséből, a nagy szabad területből, a sportpályák meglétéből fakadóan a diákok körében a sportélet mindig is élénk volt.
Kollégiumunk egyéb hagyományai most vannak kialakulóban, komoly hangsúlyt fektetünk megteremtésükre. Reményeink szerint a már bevezetett őszi és tavaszi Kollégiumi Napok rendezvényei, az ismerkedési est, a Katalin napi bál, a Mikulás, a karácsonyi ünnepség, a farsangi bál, a végzősök búcsúztatása, az évzáró bográcsparti, valamint az ismeretterjesztő előadások, az őszi és tavaszi környezetrendezés, takarítás, a természetjáró kör programjai, a kedvezményesen igénybe vehető nyári táboron való részvétel hagyománnyá válnak nálunk és erősítik a kollégiumi közösséget.
| Vissza a tartalomjegyzékhez |
2. A kollégium feladatai, alapelvei
A kollégiumunk feladatai a következő általános irányelvekben foglalhatók össze:
- Meg kell teremtenie a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanulásához, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére lakóhelyükön nincs lehetőség.
- Biztosítania kell az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket azoknak, akiknek a tanulásához a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.
- A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt, segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez, biztosítja a tudáshoz jutás esélyét.
- A munka és a pihenés ésszerű arányainak kialakításával, a sportolás lehetőségének biztosításával gondoskodik a tanulók sokoldalú művelődéséről, szabadidejének tartalmas eltöltéséről.
- Felkészíti a tanulókat arra, hogy legyen igényük önképzésre, művelődésre, vegyenek részt kollégiumi életük szervezésében.
A jó szülő felelősségével, szeretetével és gondosságával kívánunk foglalkozni a ránk bízott tanulókkal. Erkölcsi értékeket tisztelő, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgárokat szeretnénk nevelni.
A testület minden tagjának mind személyiségében, mind viselkedésével és életvitelével példát kell mutatnia a diákjai számára.
Elsődleges célunk: az együttműködési képesség és a demokratizmus fejlesztése.
Ennek kialakítása után lehetséges a hátrányos helyzetű tanulók segítése, a leszakadók felzárkóztatása, a tehetségek felkutatása és kibontakoztatása, a tanulók neveltségi szintjének, igényszintjének emelése. A kollégiumnak pozitív szociális szokásokat és mintákat kell közvetítenie, fejlesztenie kell a szociális készségeket: empátia, tolerancia, konfliktuskezelő-, vita- és szervezőkészség. Fontos továbbá a tanulók önismeretének, önbecsülésének fejlesztése. A kollégium nevelési feladataihoz tartozik a szabadidő kulturált eltöltésére, a kulturált párkapcsolat kialakítására, a családi életre, az ésszerű háztartásvezetésre való nevelés is.
Mindezek segítségével remélhető, hogy pedagógiai tevékenységünk eredményes lesz.
Munkánkat az alapvető emberi valamint a gyermeket megillető jogok érvényesítésével, demokratikus és humanista elvek alkalmazásával, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével végezzük, együttműködésben a szülőkkel és a partneriskolákkal.
A nevelőtestület a diákokat felelős történelmi gondolkodásmódra, az emberiség, és a világ összes civilizációjának minden humánus, kulturális teljesítménye, ezen belül kiemelten a magyarság és a Kárpát-medencei népek több, mint ezeréves hagyományainak, kulturális értékeinek tiszteletére és megbecsülésére neveli.
A testület minden tagja személyileg felelősnek tartja magát a kollégiumban folyó - a fentiekben leírt szellemiségű - munkáért. A testület támogatja a gondolatok szabad áramlását, a nyílt szellemű vitát, az önálló és közösségi munkát, az önálló kezdeményezéseket, éppen ezért épít a diákok öntevékenységére, önszerveződő képességére.
| Vissza a tartalomjegyzékhez |
3. A nevelőmunka konkrét területei a kollégiumban
3.1. A tanulmányi munka segítése
3.1.1. A tanulási kultúra fejlesztése
Meghatározó jellegű a tanulási motívumok fejlesztése, melyek elősegítik, hogy a diákok számára a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon, felkeltse bennük a kíváncsiságot, a megismerési, felfedezési vágyat. A csoportnevelőnek, a tanulószobára beosztott pedagógusnak, valamint a tanulóval egyénileg foglalkozó nevelőtanárnak ennek érdekében változatos módszereket kell alkalmaznia. Ezen kívül a tanév elején fel kell mérnünk a tanulási stílusokat és képességeket. A rászoruló diákoknak módszertani segítséget kell nyújtanunk szervezett foglalkozások keretében.
A kollégium feladata, hogy biztosítsa a nyugodt és zavartalan tanulás feltételeit, és lehetőséget adjon arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket.
3.1.2. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése
A kollégium segítse a tanulásban elmaradt gyerekeket, biztosítsa annak esélyét, hogy a tehetséges tanulók képességeiket továbbfejlesszék, tudásukat bővítsék. Feladatunk a tanulók képességeinek felismerése, a tehetséges tanulók kiválasztása, a tanulók közötti képességbeli különbségek kezelése és ennek megfelelően a pályaorientáció segítése.
Feladatunk, hogy a kudarcélménytől való szorongást megszüntessük, felfedeztessük a tanulás örömét, működtessük a mindenkiben meglévő vagy mindenkiből előhozható kíváncsiságot, fejlesszük a tanulási hatékonyságot, a rendszerező-képességet, mert csak a belülről fakadó késztetés eredményez tartós tudást. Fontos tehát, hogy felkeltsük a diákok becsvágyát, kitartását.
A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása
Hátrányos helyzetűnek tekintjük mindazon tanulókat, akik speciális foglalkozások nélkül az életben nem egyenlő esélyekkel indulnak.
Igyekszünk felismerni a szociális képességek tekintetében fejletlen és/vagy beilleszkedési zavarral küszködő, a kreativitás szintjén és/vagy motivációjukat tekintve fejletlen tanulót.
Külön figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük és egyéni bánásmódban részesítsük a rejtett dysgráfiás, dyslexiás, dyscalculiás tanulókat.
Külön figyelmet szentelünk a határokon túli magyar tanulók helyzetének. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a határon túlról érkező diákok számára hétvégeken is lakhatást biztosítunk, valamint segítjük az anyaországban való tájékozódásukat, hagyományaik átadását, ápolását, kultúrájuk megőrzését.
A hátrány felismerése, mibenlétének megállapítása mindannyiunk felelőssége. Feltétlen szükség van tehát a nevelőtestületen belüli folyamatos információáramlásra.
A tehetséggondozás első lépése a tehetséges tanulók felismerése. Mivel a kreatív személyiségeket általában divergens gondolkodásukról lehet felismerni, minden tanév elején ilyen irányú felmérést kell végeznünk. A tehetséges tanulókat motiválni kell, a kiemelkedő eredmények elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet, programokat, egyéni fejlesztést, gazdagítást igényelnek. Kollégiumunkban speciális képzettségű szaktanár látja el a tehetséggondozással összefüggő feladatokat egyéni foglalkozások keretében. Mivel sok diákunk művészeti szakközépiskola tanulója, számukra intézményi keretek biztosítják a bemutatkozás és további fejlődés lehetőségét, de Galériánk az ő műveiknek is helyet ad.
Kollégiumunkba több intézményből változatos szakmákat (műszaki, művészeti, vendéglátóipari, kézműipari, vállalkozói) tanuló diákok érkeznek, ezért a hangsúlyt gimnazista tanulóink pályaválasztásának segítésére helyezzük. A tanuló képességeinek, érdeklődésének, tanulmányi eredményeinek tükrében az osztályfőnökökkel és a szülőkkel való egyeztetés után ismertetjük meg őket a szóba jöhető választási lehetőségekkel. Szükség esetén igénybe vesszük a megfelelő szakszolgálat segítségét is.
A tanulmányi munka megfelelő segítése növeli a továbbtanulás esélyét, a már szakmát választott tanulóink esetében pedig a munkába állást kell segítenünk. Mindezekkel összefüggő csoportnevelői feladat a felelősségérzet elmélyítése, a közép és hosszú távú céltudatos gondolkodás ösztönzése.
3.1.3. Differenciált foglalkozások
A tanulók eltérő felkészültségi szinttel, különböző ismeretanyaggal érkeznek. A szilenciumokon és a csoportfoglalkozásokon belül ezért alapvető a differenciált foglalkozás. Pedagógusainknak figyelembe kell venni a más iskolákból érkező diákok eltérő tananyagát is. A lemaradó tanulók felzárkóztatására külön foglalkozásokat szervezünk. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tehetséges gyerekek felkarolására is, különös tekintettel akkor, ha az adott tanulók hátrányos helyzetűek.
A tevékenység színterei: a szakköri óra, sport-, turisztikai kör és minden egyéb diákjaink részvételével kapcsolatos foglalkozás: versenyekre való felkészítés, rendezvény-előkészület, társastánc, színjátszó, kézműves, újságíró szakkör, kollégiumi stúdióban való munka, közéleti szerepvállalás, szervezőmunka. A kollégiumi Galéria is bemutatkozási lehetőséget nyújt diákjainknak.
3.2. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység
Fontos célkitűzésünk, hogy pedagógiai tevékenységünk kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik diák származása, színe, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos, esetleg kitaszított helyzetbe kerüljön. Különös figyelemmel kísérjük tehát a kollégiumba kerülő állami gondozott, szociálisan hátrányos helyzetű, vagy egyéb okokból veszélyeztetett tanulók fejlődését. Elsődleges feladatnak tekintjük ezen tanulók kiszűrését, melynek módja lehet bemutatkozó fogalmazás íratása, az egyéni törődés során kötetlen beszélgetés kialakítása, a tanuló családjával, osztályfőnökével való beszélgetés, a veszélyeztetettségre utaló jelek megfigyelése, felismerése.
A veszélyeztetettség külső megjelenési formái az alábbiak lehetnek:
- szabados életforma, csavargás, sajátos életvitelt tükröző külső öltözködésben, hajviseletben, ékszerezettségben,
- italozás, dohányzás,
- szélsőséges politikai nézetek hangoztatása,
- kisvallásokhoz való csapódás,
- drogfogyasztás.
A gyermekvédelmi munkát meghatározó elveink:
- minden kollégista diákot előítéletek nélkül segítünk, védünk, hallgatunk meg, kérdezünk;
- tiszteletben tartjuk a diákok személyiségét, emberi méltóságát;
- mindenkihez tapintattal közelítünk;
- a tudomásunkra jutott információkat titokban tartjuk, azt csak és kizárólag a diák helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk fel;
- senkit nem részesítünk igazságtalan előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és a veszélyeztetettség mértékének megfelelően.
Figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését. Ügyelünk rá, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érhesse őket.
3.2.1. Pedagógusaink ifjúságvédelmi feladatai
- A csoportnevelőknek szoros kapcsolatot kell tartaniuk a szülői házzal vagy a nevelőszülőkkel, illetve a nevelőintézettel, esetlegesen a tanuló lakhelye szerinti önkormányzattal.
- Közre kell működniük a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében (tanulmányi eredmény romlása, családi gondok, gazdasági helyzet romlása esetén).
- Kötelességük, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön.
- A nevelőnek feladata a szülők és a gyerekek tájékoztatása a számba vehető konkrét lehetőségekről (például világosítsa fel őket az igénybe vehető szociális juttatásokról).
- A nevelőnek tájékoztatnia kell a tanulót és szüleit arról is, hogy a gyermek vagy fiatal érdekében milyen intézkedéseket tart szükségesnek.
3.2.2. A szociális hátrányok ellensúlyozása
A kollégiumba kerülő tanulók közül többen szociálisan hátrányos helyzetűek, csonka családban élnek, munkanélküli szülők gyermekei, vagy más ok miatt a létminimum alatt élő családokból kerülnek ki. Kötelességünk, hogy segítsük ezen tanulók társadalmi beilleszkedését és gondoskodjunk alapellátottságukról. Ennek érdekében a következőket kell tennünk:
Az iskolánkba járó tanulók közül a rászorulóknak kedvezményes térítés ellenében, az iskola ifjúságvédelmi felelősével koordinálva biztosítunk étkezési lehetőséget a Szily Alapítvány segítségével. A más intézményben tanulók iskolájával, ifjúságvédelmi felelősével felvesszük a kapcsolatot és közösen keresünk megoldást.
A kollégiumi ifjúságvédelmi felelős segélyezésre tesz javaslatot az önkormányzatnál, valamint felveszi a kapcsolatot a diák osztályfőnökével és az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
Felhívjuk a diákok figyelmét a törvények adta lehetőségekre és jogokra (ingyenes tankönyv, étkezési támogatás, egyéb juttatások).
Segítjük őket a szükséges kérelmek megírásában.
Felzárkóztató és tehetséggondozó programokat szervezünk.
Pályaorientációs tevékenységet folytatunk.
Személyiségfejlesztő foglalkozásokat tartunk.
Szükség esetén igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálatokat.
A feladatok elvégzésének irányítója a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős pedagógus.
3.2.3. Betegségek, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése
A betegségek, szenvedélybetegségek megelőzése illetve kezelése érdekében a kollégium a következőket teszi:
A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelően szervezett foglalkozásokat tartunk, és kiemelten foglalkozunk az életmód-életvitel témakörrel.
Támogatjuk pedagógusaink ilyen irányú továbbképzését.
Kötetlen beszélgetéseket folytatunk a tanulókkal a bizalom erősítése érdekében.
Különösen fontosnak tartjuk, hogy az érintett tanulókat bevonjuk a szakkörök munkájába, klubok tevékenységébe, így integráljuk őket a kollégiumi közösségbe.
Filmklub keretében lehetőséget nyújtunk speciális, a témával foglalkozó film megtekintésére, beszélgetésre.
Előadókat hívunk kollégiumi és/vagy csoportszintű előadásokra, drogellenes programokat szervezünk.
Figyelemfelhívó, veszélyt jelző transzparenseket helyezünk el a kollégiumban.
Szükség esetén az iskolaorvos illetve iskolapszichológus segítségét kérjük.
Ezeket a feladatokat kollégiumi gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogja össze.
3.2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
A beilleszkedési vagy/és magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal való foglalkozás során különösen fontos, hogy kiderítsük milyen okok állnak viselkedésük hátterében, és ennek megfelelően segítsük őket nehézségeik leküzdésében. Különös figyelmet kell a visszahúzódó, csendes diákokra fordítanunk az egyéni foglalkozások és a csoportos tevékenységek során egyaránt, mert problémáik sokszor rejtve maradnak, éppen visszahúzódó magatartásuk miatt. Nem engedhetjük, hogy bármely gyerek perifériára kerüljön, elmagányosodjon. Ezért erősíteni kell a csoportban is a toleranciát, a felelősségérzetet, az egymásra figyelés érzését, másfelől pedig a nevelő indirekt módon, személyes példamutatásával nyújt mintát a befogadó magatartásra. Az egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások és a klubokban zajló tevékenység során szükségszerűen integrálódnak a közösségbe beilleszkedési zavarokkal küzdő diákjaink is. Ezért kollégiumi szinten különösen fontos, hogy olyan változatos tevékenykedési kört biztosítsunk, amelyben minden kollégista diák talál érdeklődésének megfelelőt. A kollégiumi napok rendezvényeit is tudatosan minden diákunk részvételére számítva szervezzük.
3.3. Egészség, életvitel, személyiségfejlesztés
3.3.1. Egészséges és kulturált életmódra nevelés
Fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Feladatunk biztosítani, hogy a kollégium legyen minden részletében kulturált, esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat. Ez egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket, műveltségüket. A kollégium kulturális és sportélete is járuljon hozzá, hogy a gyermekek és fiatalok helyes életmódmintát válasszanak maguknak.
A fentiek érdekében kollégiumunk a következő lépéseket tette, illetve teszi a jövőben:
- Megfelelő napirend kialakításával és betartatásával neveljük diákjainkat a napi életritmus kialakítására. A rendszerességre nevelést kiemelten fontosnak tartjuk.
- Megköveteljük a hálószobák rendjét és tisztaságát, folyamatosan ellenőrizve, segítve és ösztönözve diákjainkat a megfelelő szint elérésére, a legszűkebb környezetükért való felelősségük kialakítása érdekében.
- Diákügyeletes rendszert működtetünk a közös helyiségek rendjének és tisztaságának biztosítására, így a tágabb környezetért való felelősség kialakítására. Ugyanezt a célt szolgálja a folyosókon elhelyezett és a hálószobákban is tartható növények gondozása, ápolása, a folyosók és egyéb közös helyiségek díszítése, szépítése. Tervezzük nagyobb méretű akvárium beszerzését is.
- Évi két alkalommal diákjaink feladata a kollégium környékének rendezése.
- Felhívjuk figyelmüket a napi tisztálkodás, a személyes higiéné és ruházatuk tisztántartásának fontosságára, melynek minden feltétele (modern zuhanyozók és mosdóhelyiségek, automata mosógépek, szárítóhelyiség) biztosított kollégiumunkban.
- A csoportnevelőknek figyelniük kell arra, hogy a diákok megfelelően, rendszeresen táplálkoznak-e, és fel kell hívniuk a tanulók figyelmét ennek fontosságára. Diákjainknak lehetőségük van főzésre, konyha- és hűtőszekrény-használatra. Szoktatni kell diákjainkat az étkezések kulturált lebonyolítására, mind a közös étkezőkben az ügyeletes pedagógusok segítségével, mind a teakonyhákban a diákügyeletesek közreműködésével.
- Az Alapprogram által előírt foglalkozások megszervezésén kívül az iskola védőnőjét, szükség esetén az iskolaorvost is felkérjük táplálkozási tanácsadó foglalkozás megtartására.
- A tanítási órák után legalább egy óra szabadidőt biztosítunk diákjaink számára, melynek során egyéni igényeik szerint mozoghatnak, pihenhetnek, felfrissülhetnek a tanulószobai foglalkozások kezdete előtt, majd ugyanígy, a foglalkozások végeztével.
- Diákjaink pihenéshez való jogát a napirend szerinti pihenőidő, takarodó szigorú betartatásával biztosítjuk.
- Képzett tanárkollégánk szervezésében megalakítottuk a Szily Természetjáró Kört, mely félévente kb. tíz alkalommal 1-2 napos kirándulásra viszi a jelentkező tanulókat, és egy hetes nyári tábort szervez. Ezek az alkalmak kiváló lehetőséget nyújtanak a természet megismertetésére, megszerettetésére, a természetvédelem fontosságának felismertetésére.
- Havonta egyszer barlangtúrára visszük a vállalkozó szelleműeket.
- Hetente egyszer aerobic edzéseket tartunk, az edzőtermet minden nap két órán keresztül működtetjük, ahol a testedzésen túl a helyes táplálkozás alapelveivel is megismerkednek.
- Hetente egyszer tartunk jógafoglalkozást, ahol a diákok meditációs és relaxációs technikákat sajátítanak el.
- Diákjainknak lehetőséget nyújtunk, heti rendszerességgel, szaktanári felügyelet illetve edzésterv alapján futball, kosárlabda, kézilabda, úszás, igény esetén ping-pong szakkörökön való részvételre is.
- Mindezeken kívül látásjavító szemtorna működik, és diákkezdeményezésre alapozva tervezzük a társastánc, az illemtan és az atlétika szakkörök beindítását is.
- A fentiek közül szabadon választhatóan kötelező diákjaink számára valamilyen sportkörön, szakkörön való részvétel. Ha egyéb sportolási igény is felmerül, a létszámtól függően további sportfoglalkozásokat szervezünk.
- Dohányozni csak nagykorú tanulóinknak, a számukra kijelölt helyen lehet. Ezen helyiségek tisztán tartásáért az érintett tanulók felelősek.
A helyes életmód és életvitel kialakításában, bár a csoportnevelő pedagógusok szerepe a diákok mindennapjaiban nagyon hangsúlyos, a kollégium minden nevelőtanárának aktívan részt kell vállalnia.
3.3.2. A személyiség fejlesztése
A személyiségfejlesztés sarkalatos pontja az önismeret fejlesztése. Nagyobb teret kell adnunk annak, hogy a tanulók értékelni tudják önmagukat, viselkedésüket, teljesítményüket, társaikat. Kihangsúlyozzuk: törekedniük kell mind a testi, mind a lelki egészségük fenntartására. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal saját testüket, szervezetüket, pszichikumukat, a testi és lelki betegségeket, megelőzésüket, az egészség megőrzését, az egészséges életmódot. Ehhez a csoportnevelői foglalkozásokon túl szakemberek segítségét is igénybe vesszük.
Ugyanakkor a személyiség fejlesztése minden nevelő feladata.
A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában az Önismeret és pályaválasztás, valamint az Egyén és közösség témakörök megfelelő részterületeit játékos önismereti, személyiségfejlesztő célú közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások keretében oldjuk meg.
A foglalkozásoknak nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert segítségükkel nem csak önmagukat ismerik meg jobban a diákok, hanem a közösséghez tartozás élményét is elmélyítik.
3.3.3. Művészeti és információs kultúra fejlesztése, korszerű világkép kialakítása
A kollégiumi nevelés fontos feladata a világban való tájékozódás segítése a természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, az információs kultúra fejlesztésével, művészeti élmények befogadására való lehetőségek nyújtásával. Ennek érdekében számítástechnikai szaktantermünk napi 5 órában áll a tanulók rendelkezésére, rendszeres színház- és múzeumlátogatásokat szervezünk, könyvtárat működtetünk, napilapokat és folyóiratokat járatunk a kollégista diákok számára. Az Alapprogramban előírt foglalkozásokon kívül a diákok érdeklődésének, igényének megfelelő előadásokat is szervezünk.
| Vissza a tartalomjegyzékhez |
A kollégiumban, a tanulókkal való folyamatos együttélés során a pedagógia minden apró elemének értékközvetítő szerepe van. Ezért a nevelőtanárnak személyében, ruházatában, eszközeiben, társas viszonyaiban, beszédét tekintve is folyamatosan példát kell mutatnia. Szeretetre, céltudatosságra, becsületességre, a teljesebb önismeretre és önművelésre, valamint a normatisztelet fontosságára kell nevelnie.
Szeretetre - a családtagok, a társak, a közösség és a haza iránt. Céltudatosságra, döntés-képességre, kitartásra: a kudarcok és akadályok leküzdésére.
Becsületességre: a jó és a rossz, a helyes és a helytelen, az igaz és a hamis felismerésére, vagy legalábbis a felismerés igényére. Őszinteségre, a felelősség vállalására, az elvekhez, a közösségekhez és az emberek iránt való hűségre, valamint az igaz ügyek szolgálatára.
Teljesebb önismeretre, vagyis: a testi és lelki tulajdonságok, adottságok, erények és hibák felismerésére, az önigényesség fejlesztésére, az öntudat és az önbecsülés erősítésére.
A folyamatos önművelésre: a tanulás, mint személyiségfejlesztés közeli és távolabbi céljának ismeretére, az alapvető tanulástechnikák ismeretére, szorgalomra, a kombinációs készség, valamint az alkotóképesség fejlesztésének igényére.
Normatiszteletre: a helyzet felismerésének, elemzésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a képességére, valamint az udvarias, illedelmes, de természetes viselkedésre.
4.2. Kiemelten fontos értékünk: a közösség
A kollégiumi nevelőtanárok közössége
szervezi és vezeti a nevelési folyamatot. Az egyes tanárok nem csak személyiségükkel gyakorolnak befolyást neveltjekire, hanem a nevelőtestület képviselőjeként is hatnak rájuk. Közvetíti a pedagóguskollektívára jellemző elveket, normákat, tradíciókat, vezetési stílust, hangnemet is. A közösség fejlődését, egyéni arculatát befolyásolja a pedagóguskollektíva összetétele, kohéziója, tagjainak kooperatív képessége, nevelési tapasztalataik kicserélése.
önmagában is rendszert alkot. Kisebb közösségekre, csoportokra tagolódik. Ilyenek: a kollégiumi csoportok, az azonos iskolába járók, az azonos szakmát tanulók, azonos szakkörbe, diákkörbe járók, egyéb csoportok, egy szobában lakók. A teljes kollégiumi közösség fejlesztése a kisebb közösségek fejlesztésével kezdődik.
A tanulói csoport - az elsődleges közösség állandó érintkezési lehetőségeivel - a családiasság, a meghittség, barátság szellemét alakítja ki. Amellett, hogy keretein belül is állandó, kooperatív tevékenység folyik, tudomása lehet tagjai más kollektívákban kifejtett tevékenységéről és magatartásáról. Mindezt nemcsak figyelemmel kíséri, hanem támogathatja, értékelheti is. Jól ismeri tagjait, ezért segítséget nyújthat önnevelésükhöz, céljaik megközelítéséhez és ahhoz, hogy egyéni törekvéseiket reális irányba tereljék.
A legfőbb összetartó erő minden csoport esetében a közös tevékenység, a közös cél. A csoportnevelő személyiségétől és a gyerekek érdeklődésétől függően kell meghatározni a célokat és megszervezni a közös szabadidős foglalkozásokat.
A hagyományoknak nagy kohézióteremtő és nevelő ereje van. A hagyományok mint rögzült magatartásformák újra és újra mintául szolgálnak az egyes tagok és az egész közösség számára. Mint az előzőekben megfogalmaztuk, kiemelten fontosnak tartjuk hagyományteremtő törekvéseinket, hogy ezáltal is erősítsük diákjaink összetartását és kötődését kollégiumunkhoz.
A jó közösség eszmeileg, meggyőződésében is egységes. Ennek tükrözője az egységes közvélemény, a nézetek nagyfokú egybevágása. Az összetartó közösségben közösek az életminták, az etikai normák és a cselekvési modellek. Ezeknek óriási szuggesztív, motiváló hatása van az egyes tagokra. A közvélemény, a közösségi normarendszer komoly pedagógiai potenciált képvisel. Megkönnyítheti és meggyorsíthatja a személyiség fejlődését, a helyes elvek és magatartási formák kialakulását és megszilárdulását. Negatív beállítottságú kollektívák esetén viszont felőrölheti az egyén ellenálló erejét, és helytelen életutak felé sodorhatja. Az, hogy milyen beállítódás válik uralkodóvá a csoportban, a csoportnevelő érzékenységét, a közösségi normarendszer kialakításában végzett tevékenységét tükrözi.
A jó közösségekre jellemző a demokratizmus, a döntések közös meghozatala. Ha az egyén szabadon vesz részt ezek kialakításában, a közös elhatározások elfogadása biztosíthatja a szabadságát. A pedagógusnak ki kell jelölnie, melyek azok a területek, ahol az egyén illetve a csoport önállósága megvalósítható, és mikor kell az érdekeket a nagyobb közösség érdekeinek alárendelni.
A közösség önszabályozó rendszerként fogható fel, ezért belső egyensúlyát tudatosan kell szabályoznunk. A közösségi életben a felfelé és lefelé is szabadon és torzításmentesen áramló információk az önszabályozás elsődleges eszközei. Ennek jelentőségét felismerve meg kell találnunk az információcsere optimális csatornáit és formáit.
Tudatosan építjük ki a közösségek horizontális és vertikális rendszerét. A legfontosabb magának az alapközösségnek az élete és helyes irányú fejlődése. Az egyén számára szükséges egy olyan alapközösség, amely tevékenységét értékeli, amelynek értékrendszerét elfogadja, és amely befogadván őt, az érzelmi biztonságot, az együttes élmény örömét adja meg számára.
A kollégiumi közösségben többféle csoportközösség dolgozik együtt.
Elsődleges a szobaközösség. Kollégiumunk - a nagyobb egység és a hatékonyabb közös munka - érdekében azonos életkorú és/vagy iskolájú szobaközösségeket igyekszik létrehozni.
A kollégiumokban nagyobb közösségegységet jelenthet egy-egy csoport, tanulószoba közössége. Itt már lehetnek együtt heterogén, különböző életkorú tanulók is. Így a homogén és heterogén összetétel előnyei egyaránt hatni tudnak. A kollégiumok nevelő jelentősége éppen a közvetlen együttélésből fakadó pszichológiai előnyök miatt igen nagy. Sok, a fiatalokat igazán megragadó, közösségmozgósító pedagógiai kezdeményezésre és ötletre van szükség.
A kollégium irányító és érdekképviseleti szerve a kollégiumi diákönkormányzat. E szerv az összekötő kapocs a nevelőtestület és a kollégiumi diákság között. Természetesen az állandó kapocsról gondoskodnunk kell.
A közösséghez tartozás alapélményének megteremtése
A közösséghez tartozás különböző, egymásra épülő szinteken valósul meg.
A legkisebb egység az egy szobában lakók közössége. E fölött áll a tanulói csoporthoz tartozás, a kollégiumhoz való tartozás, a nemzethez tartozás és az európaiság.
Minden tanulónkkal meg kell ismertetnünk népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, a történelemben kiemelkedő magyarok tevékenységét, munkásságát. Olyan közösségi tevékenységeket kell szerveznünk, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a városi és falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Nyitottaknak kell lenniük a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. Meg kell alapoznunk a nemzettudatot, elmélyítenünk a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet.
Ki kell alakítanunk tanulóinkban a pozitív viszonyt a közös európai értékekhez. Meg kell, hogy becsüljék az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Nyitottaknak kell lenniük az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel szomszédainkra. Meg kell ismertetnünk velük az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Nyitottaknak kell lenniük és megértőknek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket.
Elő kell segítenünk a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását. Képesnek kell lenniük a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására. Be kell kapcsolnunk tanulóinkat közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Meghatározóvá kell, hogy váljon életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés. Ennek érdekében fontos az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése, megoldása.
Fejlesztenünk kell a kommunikációs kultúrát. Ez részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejezésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. Iskolánknak az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie.
A tanulók körében egyes témákban közvélemény-kutatásokat kell végezni. A témákat mindig az adott helyzet hozza elő. A közvéleményt fel kell használnia a Diákönkormányzatnak döntései meghozatalához. A közvélemény-kutatáshoz pl. lehet teszteket használni stb.
Feltétlenül javítanunk kell belső hírközlésünkön, kommunikációnkon. Gondosan meg kell terveznünk ezt a rendszert, meg kell keresnünk az információcsere optimális csatornáit, formáit.
| Vissza a tartalomjegyzékhez |
A követelmények megfogalmazása azért fontos, mert így válik mindenki számára világossá, hogy a célok megvalósulása érdekében mit kell tennie, teljesítenie.
Követelményrendszerünk fogalmazza meg a pedagógusra, a kollégium egészére, a szobaközösségekre, az érdeklődési csoportokra, az egyes kollégistákra vonatkozó feladatokat és elvárásokat.
5.1. Diákjainkra vonatkozó követelmények:
- tartsa be a kollégiumi életre vonatkozó szabályokat
- tartsa be az együttélés normáit, tartsa tiszteletben mások jogait, legyen figyelmes
- tartsa rendben környezetét, óvja közös értékeinket
- legyen őszinte, egyenes, vállalja a felelősséget tetteiért
- legyen jól nevelt, az értékeket tisztelő, viselkedni tudó, erkölcsös, becsületes, jellemes, önmagával és másokkal szemben igényes
- ismerje fel, hogy mi a jó, mi a rossz, a helyes és helytelen, az igaz a hamis, cselekedjen a pozitív értékek szellemében, tudjon és akarjon igazodni az elfogadott társadalmi normákhoz
- képességeinek megfelelően teljesítse tanulmányi kötelezettségeit, és törekedjen az önművelésre, vegyen részt, ha szükséges, társai tanulmányi segítésében
- törekedjen szabadideje hasznos és kulturált eltöltésére
- ismerje és szeresse nemzetét, szülőföldjét, nemzete történetét, szeresse anyanyelvét,
- ismerje a határon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáit
- legyen pozitív, előítélet-mentes véleménye a hazánkban élő nemzetiségekkel, kisebbségekkel kapcsolatban, tartsa tiszteletben jogaikat, nemzeti érzéseiket
- törekedjen az európai kulturális hagyományok és örökség megismerésére, megóvására, legyen érzékeny az emberiség globális problémáira
5.2. A kollégiumi nevelőkkel szemben támasztott követelmények
5.2.1. Minden nevelőre vonatkozó követelmények
A kollégiumi nevelőtanár higgyen hivatásában, a pedagógiai értékekben, a gyermekek nevelhetőségében, jellemezze pedagógiai optimizmus.
1. Ismerje meg a tanulók személyiségét. Alakítson ki a tanulókkal nyílt, őszinte kapcsolatot. Érdeklődjön a tanulók gondjai iránt, hallgassa meg problémáikat, bajaikat, segítsen ezek és a kialakuló konfliktusok megoldásában. Segítse beilleszkedésüket a kollégium életébe.
2. Tartson kapcsolatot a kollégistáink szüleivel. Ha szükséges, kérje a szülők segítségét a nevelési problémák megoldásában. Tájékoztassa a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, értesítse őket, ha a tanuló fegyelmi büntetésben vagy jutalomban, dicséretben részesül.
3. Alakítson ki a kollégiumi és iskolai tanárokkal - beleértve a vezetőket is - együttműködő, folyamatos munkakapcsolatot. Tartson konzultációt a szaktanárokkal, az osztályfőnökökkel és a munkahely közvetlen vezetőivel.
4. Minden nevelőnk felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért. A felmerülő gondokat tapintattal és toleranciával közelítse meg. Működjön együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, szükség esetén a területi, illetve a gyermek lakóhelyén lévő önkormányzati gyermekvédelmi felelősökkel.
5. Ismerje a hatályos jogszabályokat, az iskola és a kollégium belső szabályzatait és azok szellemében járjon el.
6. Rendszeresen figyelje és olvassa a pedagógiai irodalmat, a kollégiummal kapcsolatos írásokra hívja fel a kollégák figyelmét.
7. A kollégium anyagi és nevelési helyzetének javulására vonatkozó pályázatokra hívja fel a figyelmet, működjön együtt a pályázati tevékenységben.
8. Tartsa fontosnak a modern, differenciált nevelési elvek megvalósítását:
- A tanulókkal való foglalkozás tervezésének alapja a tanulók közötti különbségek feltárása.
- Az értékelés folyamatos, a tanulás segítésének érdekében történik.
- A tanulók fejlődését képességeik alapján értékeljük.
- A tanulás segítését változatos és motiváló módszerekkel végezzük, figyelembe véve az eltérő tanulási stílusokat.
- A tanulási idő beosztása a tanulói igényekhez alkalmazkodva rugalmas.
- A nevelőtanár segíti a tanuló készségeinek fejlődését, erősíti önbizalmát.
- A tanulók együttműködnek egymással és a tanárral a problémák megoldásában.
- A tanulók is részt vesznek a csoport tanulmányi munkájának értékelésében.
5.2.2. A munkacsoportokkal és a munkaközösség vezetőjével szemben támasztott követelmények
A munkacsoport: bizonyos konkrét részterületek működtetését végző nevelői kisközösség. Egy nevelő több munkacsoport tagja is lehet. Követelmény az adott feladat hatékony ellátása, a határidők betartása, a kollégiumi élet gördülékeny szervezése, önálló munkavégzés. Mivel minden munkacsoport más-más részterületért felelős, ezért a követelményeket az adott részterületek határozzák meg. A munkacsoportok felelősei rendszeres időközönként beszámolnak a csoportban végzett munkáról a kollégiumvezetőnek.
A munkaközösség vezetője koordinálja a munkacsoportok munkáját, szükség szerint segítse a kollégiumvezető tevékenységét, távolléte esetén helyettesítse.
5.2.3. A csoportnevelőkkel szemben támasztott követelmények
A csoportnevelők speciális feladatai
A csoportnevelők speciális feladatai az életkori sajátosságok figyelembe vételével a következők:
- a csoportjába járó tanulók megismerése,
- a kollégiumi élet szabályainak megismertetése,
- helyes időbeosztás kialakítása,
- a kollégium adta lehetőségek felfedeztetése,
- a közösségben rejlő lehetőségek kiaknázása,
- hiányosságok felmérése, felzárkóztatás megszervezése,
- tanulási módszerek feltérképezése, diagnosztizálása, tudatosítása,
- az iskolai eredmények fokozott figyelemmel kísérése,
- következetes számonkérés,
- a szerény képességű diákok rendszeres segítése,
- érdeklődési irányok támogatása, az egyéni ambíciók kibontakoztatása,
- versenyeken való részvétel motiválása, felkészítés a versenyekre,
- egyéni érdeklődési körök támogatása,
- tehetséges tanulók motiválása kutatásra, nyelvvizsgára és pályázatok írására,
- pályaorientáció,
- helyes énkép, önbecsülés erősítése,
- rugalmasabb napirend, szabadabb időbeosztás a szakmai vizsgára, érettségire felkészülés idején,
- távlati célok, reális életviteli tervek készítése,
- pszichés felkészítés a vizsgákra,
- a fiatal felnőtt tanulók életének nyomon követése, segítése.
Csoportgyűlés szervezésének rendje
A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott témaköröket a tanév elején kollégiumi szinten ciklusokra bontva szervezzük meg, a nevelőtanárok érdeklődésének és felkészültségének megfelelő felosztásban. Adott témakört forgó rendszerben dolgoz fel egy-egy nevelőtanár. A ciklusok között időarányosan a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megbeszélésével kapcsolatos foglalkozásokat iktatunk be. A csoportgyűlés dokumentálása a csoport- és ügyeletesi naplóban történik.
Az Alapprogram által előírt témakörök egy részét tömbösített formában, egész napos kollégiumi rendezvény keretében dolgozzuk fel - így a művészet és információs kultúra, környezeti nevelés, magyarság, nemzetiségi lét, európaiság, életmód, életvitel, háztartási ismeretek bizonyos területeit.
A csoportnevelő tanárok minden tanév első foglalkozásán ismertetik az értékelési rendszert, a hiányzások és mulasztások következményeit, valamint a tűz- és munkavédelmi szabályokat. Ezt az ismertetést dokumentálni kell. A dokumentáció tartalmazza a kihirdetés időpontját, a tanár és a tanulók aláírását. A dokumentum egy példányát az irattárban, egy példányát a könyvtárban kell elhelyezni így biztosítva annak nyilvánosságát.
Minden csoportban az egyéni sajátosságoktól függetlenül kiemelt szerepet kell kapnia a szociális viselkedés és illemszabályok elsajátításának, a káros szenvedélyek megelőzésének. Ezek a foglalkozások alkalmasak arra, hogy a nevelőtanár foglalkozzon a tanulók közösségi problémájával, beilleszkedési nehézségekkel, a diákközösség konfliktusaival. A foglalkozásokon őszinte, bizalmas légkörű beszélgetések és szabályozott viták során kell a problémákat megoldani. A csoport kohézióját kirándulások, színházi előadások, és egyéb programok erősítik.
A kommunikációs és egyéni szocializációs készségfejlesztés fő terepe is lehet a jól megszervezett és előkészített csoportgyűlés. Ennek érdekében a foglalkozások anyagába be kell építeni a felnőtt életvitelhez szükséges praktikus ismereteket.
Természetesen az évfordulókról és nevezetes dátumokról való megemlékezésnek is helyet kell kapnia a csoportfoglalkozásokon.
A csoportgyűléseket évente két alkalommal kollégiumi gyűlések formájában, a csoportok számára összevonva tartjuk meg. Ezeken a gyűléseken a kollégium minden lakója számára fontos, az aktuális félévre vonatkozó információk átadása történik meg.
A csoportgyűlések látogatása minden diák számára kötelező.
| Vissza a tartalomjegyzékhez |
6. A kollégiumi tevékenység szerkezete
A kollégium a Pedagógiai Program alapján éves tanulói foglalkozási tervet készít, melynek elkészítéséhez minden tanév első hetében felmérést készítünk arról, hogy tanulóink milyen szabadon választható foglalkozásokon kívánnak a tanév során részt venni.
6.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások
6.1.1.Tanulást segítő foglalkozások
A tanulószobai foglalkozás a napi felkészülést szolgáló tevékenység, közvetlen tanári irányítással, mely meghatározott időkeretben és nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben, csoportos illetve egyéni foglalkozás keretében zajlik. A tanulószobai foglalkozáson való részvétel minden kollégista diák számára kötelező, kivéve a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért, önálló tanulásra képes tanulóinkat.
Kollégiumunkban a tanulószobai és az egyéni fejlesztést megvalósító foglakozási idő összesen heti 13 óra, azonban a különböző képességű diákoknak más-más idő szükséges a tananyag megfelelő elsajátításához. Ezt figyelembe véve a fenti órakeret egyéni elbírálás alapján csökkenthető vagy növelhető.
A kollégiumba bekerült diákok különböző alapismeretekkel rendelkeznek, hiszen az iskolák változó színvonalon oktatnak. A beérkező diákok tudásszintjét felmérve differenciáltan kell a szilenciumokat megszervezni.
Úgy az egyéni tanulás, mint a közös szervezésű szilenciumok során biztosítani kell a megfelelően nyugodt körülményeket. A szilenciumra a nevelőnek és a diákoknak is rá kell hangolódnia, oly módon, hogy egyéni problémáikat és iskolai élményeiket még szilencium előtt meg tudják beszélni.
Segíteni kell a diákokat a helyes időbeosztás kialakításában a hatékony tanulás érdekében.
A tanulószobai munka során fokozottan kell figyelni a gyengén teljesítő diákokra. A valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése, felzárkóztatása, szervezett keretben, tanári tervezéssel folyik. Érdemes kihasználni a közösségben rejlő segítési módokat is, esetenként például tanulópárok kialakításával.
A szilenciumi munka segítése és ellenőrzése frontálisan, kiscsoportos formában, valamint egyénileg történhet.
A hatékony szilenciumi munkát biztosító módszerek:
- a foglalkozások pontos és következetes kezdése, szilenciumi fegyelem biztosítása;
- a tanulmányi eredmények nyilvántartása;
- a képességekhez viszonyított tanulmányi munka és fegyelem rendszeres értékelése.
Egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások
A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása a speciális szakképesítéssel rendelkező pedagógus vezetésével, egyéni foglalkozás formájában történik.
Az iskolában szerzett ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozásokat szervez a felmerülő tanulói igényeknek megfelelően. Kollégiumunkban idegennyelvi, informatikai, szaktárgyi illetve speciális foglalkozásokat tartunk, melyek tematikáját a foglalkozást tartó pedagógus az adott tanévre vonatkozóan készíti el. A tematika összeállításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
- az iskolai tanulmányok kiegészítését szolgálja,
- segítse a tanulók pályaválasztását,
- tanulói és szülői elvárásokra épüljön,
- vegye figyelembe az eltérő tudásszinteket, ugyanakkor adjon lehetőséget a differenciált haladásra
- figyelmet kell fordítani a tanulók irodalmi, képzőművészeti, zenei képességeinek fejlesztésére, így nyújtva lehetőséget arra, hogy érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak.
6.1.2. A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások
Azokon a csoportfoglalkozásokon, melyek nem az Alapprogram témaköreit dolgozzák fel, elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozásokat fel kell használni arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet. A tanulók egészségének védelme érdekében több alkalommal is helyet kell kapnia a káros szenvedélyek megelőzéséről való beszélgetésnek.
A személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőséget kell biztosítani a tanulók számára, hogy egyéni problémáikat feltárják, és ezek megoldására tanácsot kapjanak.
6.1.3. A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások
A kollégium diákjai szabadon választhatnak a kollégium által szervezett, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozást. Választásukat követően azonban kötelesek heti rendszerességgel részt venni ezen. Kivételt ez alól a természetjáró illetve barlangász szakkörökön való részvétel jelent, itt a megjelenés a szervezett túrák időpontjában kötelező.
A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges életmódra nevelés jegyében a sportköri foglalkozás és a természeti környezet megismerése és védelme.
Kollégiumunk rendszeresen részt vesz kollégiumok közötti versenyeken, bajnokságokon.
6.2. Egyéb, a kollégium által biztosított foglalkozások
A kollégiumi diákok számára a fentieken kívül egyéb, szabadon látogatható foglalkozásokat is szervezünk, például a film- és irodalmi klubot, időszakosan játékokat és vetélkedőket, nyári tábort. Működik ezen kívül a kollégium életében fontos szerepet betöltő, diákönkormányzati rendszerbe illeszkedő kollégiumi rádió és újság, a diákok szerkesztésében.
Diákjainknak 2-3 heti rendszerességgel lehetőséget nyújtunk színház, múzeum illetve egyéb kulturális esemény látogatására. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink kollégiumi éveik alatt eljussanak színházba, operába, hangversenyekre. Olyan előadásokat igyekszünk megszervezni, amelyek a tanulók általános műveltségét emelik, illetve az iskolai tanulmányokat segítik, kiegészítik.
A kollégiumban gondoskodunk az iskolai, kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletéről.
Naponta, hétfőtől csütörtökig napi két és fél óra, míg pénteken két óra, így összesen 12 óra felkészítő tanulószobai foglalkozást tartunk hetente. Ezen kívül heti egy órában folytatunk felzárkóztató, tehetséggondozó vagy speciális ismereteket adó egyéni fejlesztést megvalósító egyéni vagy csoportos foglalkozásokat. - ez összességében heti 13 óra.
A kollégiumi csoportok nevelési feladatait ellátó, egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozást heti egy órában, a szabadidő eltöltését szolgáló, szabadon - a kollégium által biztosított lehetőségek közül - válaszható foglalkozást szintén heti egy órában tartjuk.
A fenti elfoglaltságok kötelezőek; a felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó, felkészítő egyéni és csoportos foglalkozások alól azonban - a házirendben meghatározott elvek szerint - felmentés kapható.
A fenti programokat sávos beosztással valósítjuk meg. Ez alól a csoportnevelői foglalkozások képeznek kivételt, melyek kollégiumi szinten azonos napon, azonos időpontban rendezendők.
Példa a kollégium által biztosított foglalkozások sávos elrendezésére adott tanévben:
| Hétfő | Kedd | Szerda | Csütörtök | Péntek |
| 16-18.30 tanulószoba | 16-18.30 tanulószoba | 16-18.30 tanulószoba | 16-18.30 tanulószoba | 16-18 tanulószoba |
| -- | ||||
| 19-20 egyéni fejlesztést megvalósító csoportos | csoport- foglalkozás | 19-20 szabadon választható | 19-20 egyéni fejlesztést megvalósító csoportos | -- |
| 20-21 szabadon választható | 20-21 egyéb | 20-21 egyéni fejlesztést megvalósító csoportos | 20-21 szabadon választható | -- |
| Vissza a tartalomjegyzékhez |
A kollégiumban, az iskolai diákönkormányzattól független önálló diákönkormányzat működik. Minden kollégiumi csoportból két választott tagja van. Választott tagjai révén átfogja az egész kollégiumot, mint szervezet hatékonyan segíti az általános, minden kollégistára kiterjedő feladatok, nevelési elvek és elvárások megvalósulását.
A diákönkormányzat és a kollégiumvezetés közötti együttműködés záloga a felnőtt segítő (patrónus), akit - a diákönkormányzati elnök javaslatára - az intézményvezető kér fel határozatlan időre.
Hosszú távú célunk egy tartós, dinamikus diákszervezet fenntartása, mely a demokratikus érdekérvényesítés és az együttműködés kiváló eszköze lehet.
A diákönkormányzat a közoktatási törvény, a miniszteri rendeletek, és az intézményi belső normák mentén alakítja ki saját Szervezeti és Működési Szabályzatát (DÖK-SzMSz).
A kollégiumi diákönkormányzat Alapító Levelét az intézmény a 1839/2002 iktatószám alatt őrzi.
7.1. A diákönkormányzat szerepe
Pedagógiai szempontból egyrészt a közösségépítő, kulturális-ismeretterjesztő és hagyományteremtő programok kialakításában, másrészt a megbízható, felelős gondolkodású diákok koordinálásában van jelentős szerepe.
A főváros adta kulturális és szabadidős programok kihasználása érdekében, a diákok igényének eleget téve - a diákönkormányzattal történő megállapodás alapján - a diákönkormányzat égisze alatt a 2002/2003-as tanévtől bevezetésre került a kulturális költségátalány. Ennek összegéről és folytonosságáról a kollégiumi diákönkormányzat a diákok javaslatai alapján időszakonként szavazással dönt.
Ezzel az államilag finanszírozott alapellátáson felül, olyan választható és kötelező, elsősorban kulturális programok, a diákönkormányzat által támogatott rendezvények megvalósítását tűztük ki célul, melyekre csak az utóbbi tanévekben merült fel igény. (Ennek oka vélhetően az volt, hogy kollégiumunk létszáma a 2002/2003-as tanévtől megduplázódott és leányrészleggel bővült.)
A programok és "különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget" (46/2001 OM rendelet), ezeknek szervezéséről és támogatásáról a diákönkormányzat és a kollégiumi nevelőtestület öt főből álló egyezető bizottsága dönt.
| Vissza a tartalomjegyzékhez |
8. A kollégium ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási rendszere
A minőségirányítás olyan tudatos, szervezett és folyamatos tevékenység, amely a kollégium partnerközpontú céljainak és napi működésének közelítését szolgálja.
Egyenletes és kiszámítható folyamatokat jelent az iskolában, a dokumentált minőségügyi rendszer működési elvei alapján.
A minőségirányítási rendszer folyamatleírása az intézményi minőségirányítási program része.
8.1. Minőségirányítás a kollégiumban
8.1.1. A minőség értelmezése kollégiumunkban:
1., A partnerekhez (partneriskolák, szülők, gyerekek) igazodó program kidolgozása,
2., a rutinszerű szakmai munka javítása,
3., közös szakmai elveket valló és vállaló tantestület kialakítása,
4., az adott tanulócsoport vállalása.
8.1.2. A minőségirányítási rendszer feladatai
- Az intézmény tevékenységével kapcsolatos információk rögzítése, rendszerezése.
- Szakemberek számára az átláthatóság biztosítása.
- A meghatározott gyakorisággal elvégzett mérések eredményeinek összehasonlítása, a folyamatok megerősítése és a korrekciója.
- Önellenőrzés, önértékelés.
- E folyamat optimalizálása, a minőségszemlélet kialakítása.
A részletes helyi megvalósítás algoritmusát középiskolánk minőségirányítási rendszerének dokumentumai tartalmazzák. A kollégium mérési rendszerének folyamatszabályozása - mely a továbbiakban a meghatározó lesz - a 2004/2005-ös tanév feladata.
8.1.3. A minőségirányítási tevékenység
Az iskolavezetés és a kollégiumvezető a munkatársak bevonásával tudatosan fejleszti az intézmény szervezeti kultúráját.
A minőségirányítási tevékenység hosszú távú és folyamatos munkát jelent, amely a minőségirányítás adta kereteken belül rugalmasan folyik. Egy-egy munkafolyamat vagy szakmai probléma megoldására szerveződő munkacsoportokban történik. A csoport tagjai a felmerült problémákat közösen oldják meg, megoldási javaslatokat dolgoznak ki, közreműködnek a javaslatok bevezetésében és értékelik a bevezetett javítások hatékonyságát.
Munkánk sikerességét partnereink minősítik. Véleményüket meghatározott időközönként és formában kérjük ki.
Az értékelésnek a Pedagógiai Programban elfogadott szempontok alapján, mindenki által ismert rendszer szerint kell történnie. Fontos, hogy mindenki ismerje az értékelés szempontjait, és tisztában legyen a vele szemben támasztott követelményekkel. Az értékelésnek személyre szólónak és ösztönzőnek, rendszeresnek, tény- és tárgyszerűnek kell lennie. Nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű: a pozitívumokat kiemelőnek, a javítási területeket megnevezőnek kell lennie.
Fontos, hogy rámutasson a hiányosságokra és segítse a továbblépést, valamint a követelmények és elvárások pontos ismeretében, a alapján történjen.
8.2.2. Az értékelés formái, alkalmai
Az értékelés a kollégiumi oktatási folyamatban közvetlenül részt vevők számára kétirányú: egyfelől a véleményüket kérjük a kollégiumról, másrészt értékeljük a folyamatban elvégzett munkájukat. A pedagógusi munkát, valamint a diákok tanulmányi és közösségi munkáját tehát félévente vizsgáljuk (lásd a következő két alfejezetet), míg a kollégiummal kapcsolatban álló partnerek elégedettségét A partneri elégedettség mérése c. táblázatba foglaltaknak megfelelően, a minőségellenőrzési munkacsoport irányításával mérjük.
8.2.3. A kollégiumi munka értékelésének területei
| A kollégiumi munka szakterületenkénti értékelése | |||
| Az értékelt területek | Akik értékelik | Az értékelés rendszeressége | Az értékelés formája |
| a pedagógiai program időarányos megvalósulása | kollégiumvezető | évente | írásban |
| éves tanulói foglalkozási terv megvalósulása | kollégiumvezető, ha a poszt létezik, a munkaközösség-vezető* | évente | írásban |
| tanulmányi munka, szilenciumokon, kötelező foglalkozásokon való részvétel, hiányzások, közösségi munka, magatartás, szorgalom | foglalkozásvezető, csoportnevelő, kollégiumvezető | folyamatosan, félévente egyszer | félévkor szóban, év végén statisztika és írásbeli összegzés, félévkor problémás esetben, év végén minden esetben írásbeli értékelés a szülők számára |
| kiemelkedő tanulmányi,, művészeti és sporteredmények, a kötelező foglalkozásokon való munka, kollégiumi és/vagy csoportrendezvények | foglalkozásvezető, patronáló tanár, csoportnevelő, kollégiumvezető | félévenként | írásban; a csoportközösség és a kollégium közössége előtt szóban |
| munkaközösség munkája* | kollégiumvezető, munkaközösség-vezető* | évente | szóban, írásban |
| munkaközösség-vezető munkája* | kollégiumvezető | évente | szóban, írásban, előre kidolgozott szempont- rendszer alapján |
| a kollégiumvezető munkája | iskolaigazgató, kollégiumi nevelők, munkaközösség-vezető* | évente | írásban, előre kidolgozott szempont- rendszer alapján |
| a pedagógus dolgozók munkája | kollégiumvezető, munkaközösség-vezető* | félévente | írásban, előre kidolgozott szempont- rendszer alapján |
| a nem pedagógus dolgozók munkája | iskolaigazgató, kollégiumvezető | félévente | szóban |
| a kollégiumi munka körülményei | iskolaigazgató, kollégiumvezető, kollégiumi nevelők, munkaközösség-vezető* | évente | szóban és írásban |
| diákmozgalom | diákmozgalmat segítő tanár, csoportnevelő, kollégiumvezető | félévenként | írásban, a kollégium közössége és DÖK-vezetőség előtt szóban |
| diákmozgalmat segítő tanár | kollégiumvezető, DÖK | évente | szóban, írásban |
| az ifjúságvédelmi felelős tevékenysége | kollégiumvezető, csoportnevelők | évente | szóban, írásban |
| a könyvtáros munkája | kollégiumvezető | évente | szóban |
*Megjegyzés: pillanatnyilag a testület nem támogatja munkaközösség-vezetők működését.
8.2.4. A pedagógusok munkájának értékelése
A pedagógusok, iskolavezetés értékelésénél az alábbiakon túl figyelembe kell venni a külső és belső partnerek véleményét.
1., Munkafegyelem (pl. határidők betartása, vállalt feladatok elvégzése).
2., Eredményesség (pl. tanulmányi- és versenyeredmények), nem utolsó sorban pozitív változás a rábízott gyermekek személyiségének fejlődésében.
3., Esetleges többletmunkák (az adott tanévre megszabott munkaköri leíráson túlmutató feladatok vállalása, elvégzése).
4., Tanári egyéniség (pl. diákokhoz való kapcsolata, munkatársakhoz fűződő kapcsolata).
A pedagógusok, dolgozók munkáját a kollégiumvezető és a munkaközösség-vezető előre kidolgozott szempontrendszer alapján félévente írásban, alkalmanként pedig szóban értékeli, és erről írásban beszámol az intézmény vezetőjének.
Az értékelés módszerei, eszközei
Az értékelés a munkafegyelemmel kapcsolatban történhet jelenléti ív, munkacsoport-vezetői beszámolók, egyéni megfigyelések alapján. Összefüggésben a feladattervek megvalósításával.
Az eredményesség kérdéskörében a statisztikai adatok elemzése és a munkacsoport-vezetők beszámolói szolgálnak támpontul. Míg a többletmunkával kapcsolatban az egyéni vállalások, az egyéni beszámolók, a munkacsoport-vezetők beszámolói a mérvadóak.
Fontos még a munkatervek, foglalkozási tervek, tanmenetek rendszeres áttekintése, a csoportnaplókkal való összevetésük, a szakköri és a korrepetálási munkáról való tájékozódás.
a) Önellenőrzés
Feladata a kollégiumi csoport belépési, kezdeti ismeret- és készségszintjének egyeztetett mérése, rögzítése. Az éves tanulói foglalkozási terv csoporthoz kapcsolódó megalkotása, a felzárkóztatásra, korrepetálásra kötelezettek kijelölése, egyeztetése.
Felzárkóztatásra, korrepetálásra kijelöltek nyomon követése. Az eredmények év vége előtti felmérése. A kollégiumi csoport haladásának értékelése. A tanulságok összegzése, a tanmenet javítási, módosítási javaslatok összegyűjtése. Az éves tevékenységről év végi beszámoló készítése.
b) A munkaközösség-vezető ellenőrző munkája
A munkaközösség-vezető az év elején elkészíti a munkaközösség éves programját.
Az év folyamán a munkaközösség feladatkörébe tartozó adminisztratív feladatokat ellenőrzi, a munkaközösségi tagoknál csoportfoglalkozásokat, szakköröket látogat, illetve egymás közti hasonló látogatásokat szervez. A tapasztalatokat munkaközösségi foglalkozásokon megvitatja a munkaközösség tagjaival. A munkaközösség munkájáról a kollégiumvezető számára éves beszámolót készít.
A statisztikákat feldolgozza, elemzi. A tanulságokat levonja és megvitatja az érintettekkel. Összegyűjti a tanmenet javítási, módosítási javaslatokat. (Megjegyzés: pillanatnyilag a testület nem támogatja munkaközösség-vezető működését.)
c) A kollégiumvezető ellenőrző munkája
Összehangolja és ellenőrzi a feladatok és célok meghatározását.
Áttekinti az önellenőrzési és munkaközösségi ellenőrzéseket, összeveti őket saját tapasztalataival. Esetenként szaktanácsadói segítségkéréssel vizsgáltatja a munkaközösség munkáját, az egyes tanárok oktató-nevelő tevékenységét.
Ellenőrzi a kollégiumi mérési rendszer elemeit.
d) Az iskolaigazgató ellenőrző munkája
A kollégium teljes munkájának értékelése az iskolaigazgató feladata.
8.2.5. A tanulók munkájának értékelése
A tanulói munka értékelésére fokozottan érvényes, hogy a diákok által ismert rendszer szerint kell történnie. Fontos, hogy minden diákok tisztában legyenek az értékelés szempontjaival és tisztában legyenek a velük szemben támasztott követelményekkel.
A követelményeket minden tanár köteles betartani. Az egységes követelményrendszer megfogalmazása és megtartása a nevelőtestület, a munkaközösség vezető és a kollégiumvezetés egyetemes feladata.
Csoportfoglalkozásokon, kötelező foglalkozásokon való részvétel, a tanulók tanulmányi teljesítménye, előrehaladása, fegyelem, szorgalom, rendszeretet, tisztaság, a kollégiumi és az általános emberi rendszabályok, értékek tiszteletben tartása, közösségi munkavégzés, versenyeken való részvétel, eredmények.
a) szóbeli értékelés
a napi munka során adott cselekedetekhez kapcsolódóan, diákokkal folytatott helyzetfeltáró beszélgetések során, szülői értekezleteken, fogadóórán, félévente kétszer, a naplók, ellenőrzők egyeztetése után, a félévi és év végi eredmények megszületésekor, a tantestület előtti értékelés, az egész diákközösség előtti értékelés (félévente egyszer), közös együttlétek (kirándulás, kulturális program, házi versenyek, vetélkedők) értékelése, felkérésre vagy önként végzett feladatok értékelése.
A közösségért végzett munka, a tisztaság és a tanulmányi eredmények értékelésébe bevonjuk a tanulókat, így fejlesztve erkölcsi ítélőképességüket és önkontrolljukat.
b) szöveges értékelés
kiemelkedő teljesítményű, illetve problémás tanulóknál levélben vagy az ellenőrző könyvön keresztül a szülő értesítése,
külső, illetve az iskolavezetés felkérésre készített vélemények, minősítések, összegzések, statisztikák,
partneriskolákkal való kapcsolattartás.
c) számszerű értékelés
A számszerűsítő értékelés egyértelműbbé teszi a nehezen megragadható tendenciákat. Általuk így hatékonyabban alakítható ki a diákokban az önkontroll, az önértékelés képessége, a realitásérzék.
Alkalmazzuk: a tanulmányi helyzet alakulására, az osztályzatok összegzésével, rendszerezésével, átlagszámítással, szobatisztaság, valamint közöshelyiség-tisztaság és rend mérésére.
A csoportnevelő tanár félévente kétszer egyezteti a napló és az ellenőrző jegyeit és a diákkal együtt áttekinti a féléves, éves időszak teljesítményét.
d) diagnosztizáló mérések
év elején, főként a kilencedikes, év közben pedig az újonnan érkezett tanulók esetében fontos, hogy a kollégium diagnosztikus értékelést végezzen
az alapvető írási, olvasási, szövegértési és összegző képesség,
az alapvető számolási képesség,
tanulási stílus vizsgálata.
e) tanulóink dicséretének, jutalmazásának, kitüntetésének elveit, formáit, illetve tanáraink értékelésének, dicséretének, jutalmazásának, kitüntetésének elveit, formáit az SzMSz tartalmazza.
[ Vissza ]
ÖKO | Múltunk | Információ | Hírek | Napló | Fórum | DÖK | Tanáraink | Tanulás | Egyéb | Időbeosztás | Házirend | Pedagógiai program | Kapcsolat | Társiskolák | Index | Nyitólap
Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium
1097 Budapest, Timót u. 3.
http://www.koli.szily.hu
[Iskola: http://www.szily.hu/]